| Budapesti Árutőzsde (BÁT) |
Budapesti Árutőzsde. 1989-ben alakult. A szabályozás enyhébb, mint a BÉT-en, mégis sok problémával küszködik (kivéve a pénzügyi szekció), és a jövője bizonytalan. Jelenleg három szekciója van: Pénzügyi sz. (pl: DEM, USD), Gabona sz. (pl: Búza, Kukorica), Hús sz. (pl: Vágósertés). |
| Budapesti Értéktőzsde (BÉT) |
Budapesti Értékpapírtőzsde. 1990-ben alakult és azóta is Magyarország egyetlen értéktőzsdéje. Legfőbb szervei: Közgyűlés, Tőzsdetanács, Tőzsdetitkárság, Etikai Bizottság, Felügyelő Bizottság, Választottbíróság, és szakmai bizottságok (Kibocsátói, Kereskedési, és Elszámolási). Indexe: BUX. Jelenleg három szekciója van: Részvény sz.: Itt részvényekre, befektetési jegyekre, vállalati kötvényekre, és kárpótlási jegyre lehet azonnali üzleteket kötni, Állampapír sz.: Állampapírokkal kereskednek, és Származékos sz.: Tőzsdei termékekre lehet határidős és opciós ügyleteket kötni. |
| deficit |
hiány |
| defláció |
Gyakorlatilag negatív infláció, amikor az árak tartósan csökkenek. |
| export |
Áruk, és szolgáltatások kivitele (eladása külföldre). |
| fiskális politika |
Költségvetési politika. Az állam az adókon, a kiadások (elsősorban beruházások) révén, és a deficit alakításával befolyásolhatja a gazdaságot. Elsődlegesen a gazdasági ciklusok (recesszióban pénzt pumpálni, túlfűtött gazdaságban pénzt kivonni a gazdaságból) ingadozásának mérséklésére alkalmas. |
| folyó fizetési mérleg |
A külfölddel folytatott nem tőkejellegű pénzáramlások egyenlege. |
| gazdasági növekedés |
Alapesetben a GDP reálértéken vett növekedése. |
| import |
Áruk és szolgáltatások behozatala (megvétele külföldről). |
| infláció |
A fogyasztási javak egy bizonyos kosarának átlagos árváltozása. |
| intervenció |
Általában a jegybank nyíltpiaci műveletét értjük rajta, amikor devizát vesz-elad, a saját deviza értékének védelmében. Intervencióról beszélünk amennyiben a kibocsátó, vagy forgalmazó ad-vesz részvényt a részvényárfolyam karbantartása érdekében. |
| jegybank |
A bankok bankja, a monetáris politika fő irányítója. Magyarországon az MNB (Magyar Nemzeti Bank) látja el ezt a funkciót, viszonylagos függetlenséget élvez a kormányzati beavatkozásoktól. |
| költségvetési deficit |
A költségvetési kiadások és bevételek negatív egyenlege. |
| Magyar Államadósságkezelő Központ (ÁKK) |
Államadósság Kezelő Központ. 1995-ben létrehozott szervezet, feladata a központi költségvetés adósságának kezelése (előtte az MNB végezte). |
| Magyar Nemzeti Bank (MNB) |
Magyar Nemzeti Bank, Magyarország jegybankja, a magyar bankok bankja. |
| monetáris politika |
A gazdaság pénzügyi szabályozása, melynek főszereplője a jegybank. Monetáris politika főbb területei, a pénz és hitelállomány nagyságának változtatása, valamint a kamatláb és az árfolyamszabályozás. Eszközei a nyíltpiaci műveletektől (valuta, vagy állampapír vásárlás), jegybanki alapkamaton át, a kötelező banki tartalékráta megváltoztatásáig nagyon szélesek. |
| munkanélküliség |
Az aktív korú lakosság azon része, mely akarata ellenére nem talál munkát osztva aktív korú lakosság. |
| OTC piac |
Tőzsdén kívüli piac. A befektetők és a brókerek közvetlenül kereskednek egymással. |
| recesszió |
A statisztikusok azt a definíciót szeretik, miszerint a gazdaság (GDP), két egymást követő negyedévben is csökken. |
| szufficit |
Többlet. |
| tőzsde |
Egy a befektetési szolgáltatók által létre hozott szervezett. A tőzsde biztosítja a megfelelő keretfeltételeket a hatékony kereskedelemhez. |