Új Technológiák részvény eszközalap
Eszközalap neve: Új Technológiák részvény eszközalap
Nyilvántartás pénzneme: euró
Kockázati szint: magas
Alapkezelési díj: 1,00%/év
Befektetési politika:
Az eszközalap pénzeszközeit legalább 70%-ban a széles értelemben vett technológiai és IT iparágakba sorolt, piaci tőzsdéken jegyzett részvényekbe fekteti.
A szektor megítélését és a részvények árazását általában nagy növekedési várakozás és az ehhez kapcsolódó magas kockázat jellemzi. A befektetések éppen ezért közép- és hosszú távon biztosíthatják a folyamatos technológiai fejlődés sikereiből fakadó előnyöket. A befektetés szempontjából meghatározó részvénypiacok elsősorban:
– Nyugat- és Észak-Európa (Németország, Franciaország, Finnország, Svédország),
– Amerikai Egyesült Államok.
Az eszközalap célja, hogy megfelelő kockázatvállalás mellett részesedést nyújtson a technológiai fejlődésben érdekelt vállalatok értéknövekedéséből.
Az eszközalap mindenekelőtt azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik a magasabb hozam érdekében hajlandóak kockázatot vállalni, és elviselik a befektetésük értékének ingadozását.
| Eszközök | Eszközök megcélzott aránya, befektetési limitek | ||
| megcélzott arány | minimum | maximum | |
| 80% | 70% | 100% | |
| Nemzetközi tőzsdéken jegyzett részvények, befektetési alapok befektetési jegyei, tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) | |||
| Bankbetétek, hazai és külföldi állampapírok, banki, jelzálog-hitelintézeti és vállalati kibocsátású kötvények | 20% | 0% | 30% |
Földrajzi kitettség: globális
Szektoriális kitettség: technológiai szektor
Devizális kitettség: HUF, EUR, USD
Az eszközalap portfóliójában időszakos jelleggel előfordulhatnak a feltüntetett devizális kitettségtől eltérő devizájú instrumentumok is, pl. CHF, CZK, GBP, PLN, RON.Referenciaindex: 80%-ban MSCI World Information Technology Index, 20%-ban RMAX Index
Eszközalap indulása: 2007. szeptember 17.
Ajánlott befektetési időtáv: legalább 8-10 év
Hozamelvárás: *****
Tőke-/ hozamgarancia: nincs
Tőke-/ hozamvédelem: nincs
Az eszközalap kapcsán felmerülő kockázatok:
| Kockázat típusa | Szint | Kockázat típusa | Szint |
| Adószabályok változásának kockázata | 3 | Koncentrációs kockázat | 3 |
| Árukockázat | 1 | Likviditási kockázat | 3 |
| Devizaárfolyam-kockázat | 5 | Működési kockázat | 2 |
| Értékpapír-kibocsátókkal szembeni kockázat | 3 | Ország,gazdasági- és politikai kockázat | 3 |
| Ingatlankockázat | 1 | Partner kockázat | 3 |
| Kamatkockázat | 3 | Részvénypiaci kockázat | 5 |
| Fogalommagyarázatunkhoz kattintson ide!
|
|||
| 1:Nem jellemző/nagyon alacsony, 2:alacsony, 3:közepes, 4:magas, 5:nagyon magas |
Trendfigyelő szolgáltatás: Ehhez az eszközalaphoz kapcsolódik Trendfigyelő szolgáltatás. A szolgáltatásról bővebb információt az alábbi elérhetőségre kattintva olvashat: Trendfigyelő szolgáltatás
További információk: Az eszközalap jövőbeni teljesítményét befolyásoló piaci folyamatok megismeréséhez a befektetési kockázatok leírásának áttekintése javasolt, az eszközalapra jellemző kockázatok fenti táblázatban bemutatott mértékeinek figyelembevétele mellett.
Fenntarthatósággal kapcsolatos tájékoztató: A pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések (eszközalap) nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
Bár az eszközalap fő célkitűzései között az uniós kritériumoknak megfelelő környezeti vagy társadalmi jellemzők előmozdítása nem jelenik meg, és a kritériumok alapján nem minősülnek fenntartható befektetésnek, a Generali Biztosító Zrt. fenntarthatóság iránti elkötelezettsége a vállalati stratégia egyik kiemelt fundamentuma.
További részletes információ az adott befektetési egységhez kötött életbiztosításhoz tartozó „Fenntarthatósággal kapcsolatos tájékoztató” című dokumentumban, illetve a Generali Biztosító Zrt. Fenntarthatósági (ESG) politikájában található.
Eszközalap árfolyama és nettó eszközértéke
Év elejétől számított hozam (nem évesített)
6,63%
Elmúlt egy év hozama
25,15%
A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra, illetve a mögöttes befektetési eszközökre vonatkozó adózási szabályok a jövőben változhatnak, így számolni kell az adópolitikai változások lehetőségével.
Az árukockázat az árutőzsdére bevezetett szabványosított termék (ideértve a nemesfémeket is) árában bekövetkező lehetséges változás.
A forint árfolyamának változása hat az eszközalapokban lévő devizában kibocsátott eszközök forintban kifejezett árfolyamértékére (a forint erősödése esetén az árfolyam csökken, gyengülése esetében pedig nő). Szélsőséges esetben valamely eszköz forintban kifejezett értéke annak ellenére is csökkenhet, hogy saját devizájában kifejezett értéke emelkedett.
Az eszközalapokban lévő értékpapírok kibocsátói kedvezőtlen esetekben rossz gazdasági helyzetbe kerülhetnek, szélsőséges esetben csőd-, vagy felszámolási eljárás indulhat ellenük. Mindez, valamint egyéb társasági események kedvezőtlenül befolyásolhatják az általuk kibocsátott értékpapírok, így az eszközalap árfolyamát is.
Az ingatlanpiaci tendenciákból adódó leértékelődések kockázata.
A mindenkori kamatszint befolyásolja a már kibocsátott kamatozó értékpapírok értékét. A kamatszint kedvezőtlen változása (emelkedése) a kamatozó eszközök aktuális értékét csökkentheti, ami negatív hatással lehet a kamatozó eszközöket tartalmazó eszközalapok teljesítményére.
Minél hosszabb az értékpapír hátralévő futamideje, annál erősebben reagál a piaci változásokra.
Minél hosszabb az értékpapír hátralévő futamideje, annál erősebben reagál a piaci változásokra.
Annak a kockázata, hogy az eszközalapok által végrehajtott befektetések jelentős mértékben egy bizonyos eszközkategóriára vagy egy adott piacra koncentrálódnak.
Az eszközalapokban lévő befektetési eszközök kiválasztásánál az eszközök likviditása, a jelentősebb árfolyamveszteség nélkül történő mindenkori értékesítésének biztosítottsága elsődleges szempont.
Kedvezőtlen piaci körülmények esetében azonban előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség.
Kedvezőtlen piaci körülmények esetében azonban előfordulhat, hogy a mögöttes befektetési eszközök értékesítésére csak kedvezőtlen árfolyamon, vagy jelentős időbeli csúszással nyílik lehetőség.
A működési kockázat az egyes intézmények működtetésében vagy ellenőrzésében emberi, számítástechnikai vagy ellenőrzési hiba miatt lehetséges veszteség.
Az egyes kormányok politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az eszközalapokban lévő befektetések árfolyamának alakulására és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről időre az eszközalapok portfólióiban szerepelhetnek. A kormányzati politika befolyásolhatja az általános tőkepiaci feltételeket és a befektetések hozamait is.
Az eszközalapok teljesítményét különösen befolyásolhatja az infláció, az árfolyampolitika, a költségvetési egyensúly, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a kamatszint.
Az Európán kívüli országokban történő befektetések esetében nem szokványos kockázatként jelentkeznek az európai jogi, közgazdasági környezettől eltérő kockázatok.
Az eszközalapok teljesítményét különösen befolyásolhatja az infláció, az árfolyampolitika, a költségvetési egyensúly, illetve a folyó fizetési mérleg alakulása, valamint a kamatszint.
Az Európán kívüli országokban történő befektetések esetében nem szokványos kockázatként jelentkeznek az európai jogi, közgazdasági környezettől eltérő kockázatok.
Amennyiben az eszközalap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek, vagy nem tudnak eleget tenni maradéktalanul, az hátrányosan befolyásolhatja az eszközalap teljesítményét.
A részvényekbe és részvénytípusú eszközökbe is fektető eszközalap értékét a gazdasági, politikai, piaci és kibocsátó specifikus változások befolyásolják. Az ilyen változások a kibocsátó konkrét teljesítményétől függetlenül hátrányosan is érinthetik az értékpapírokat. Ennek megfelelően a részvények és a részvénytípusú befektetések árfolyama jelentősen ingadozhat, ami főleg rövid távon mérsékelheti az eszközalap értékét.
A biztosító a fenti kockázati típusokon túl működése során figyelembe veszi a jogi kockázatokat, amely az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütemben történő fejlődéséből származik. A biztosító csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség.
A biztosító a fenti kockázati típusokon túl működése során figyelembe veszi a jogi kockázatokat, amely az új piaci innovációk és a szabályozás nem egy ütemben történő fejlődéséből származik. A biztosító csak olyan ügyleteket köt, amelyek jogi megalapozottságához nem férhet kétség.